Chapter Three - I miss you all.

Hello Emberek! Meghoztam a várva várt harmadik részt.
17 feliratkozó, és még csak 3 rész van fent. Ez elképesztő! Nagyon, nagyon köszönöm! <3
Jó olvasást és további jó böngészést :)
xoxo
ui.: rengeteg a párbeszéd, sorry.

*Harry Styles*

2026.07.24.,vasárnap

Mosolyogva figyeltem, a több mint 10 éves képeket. Rengeteg emlék és érzelem tört fel bennem, amit már nem tudtam hová rejteni. Férfiasan sírtam egy kicsit. Szörnyen hiányzik a banda.. Hiányzik a közös zenélés, a bohóckodás, a sok jó, amit kaptunk.. 

Hirtelen beugrott egy őrült ötlet. Újra össze kéne hívni a bandád, minimum egy koncert elejéig. Nem tudom, ez lehetséges-e, de minden tőlem telhetőt megteszek.

Azt gondoltam, először Liamnek szólok.

Kikerestem a névjegyzékemből a számát, amit körülbelül másfél éve adott meg, és csak reménykedni tudtam, hogy nem cserélte le.

Fülemhez emeltem a telefonom, s vártam a reakciót. 

Kicsöngött.

Mérhetetlenül boldog voltam.

Pár másodperc után felvette a telefont.

- Haló? - kérdezte kómás hangon. Hopsz. Elfelejtettem, hogy ott most még nagyon korán van.

- Liam! Harry vagyok! - hebegtem

- Harold? Ko.. Komolyan te vagy az?  

- Igen, én vagyok az. - mosolyogtam.

- Mi a helyzet haver? Mi van veled? És hogyhogy felhívtál?

- Nézd, Liam, mai napig úgy gondolom hogy ötünk közül te vagy a legnormálisabb,ezért döntöttem úgy, hogy neked szólok először. - szünet. - Az jutott az eszembe, hogy mi lenne, ha újra összejönnénk, minimum egy koncert erejéig. 

- Ez.. Ez remek ötlet! Nem hittem volna, hogy pont neked fog eszedbe jutni. Már ne haragudj.

- Nincs baj. - nevettem - Akkor még később hívlak, te hívd Niallt, én pedig hívom Zaynt és Louist.   

- Rendben, akkor majd csörögj. Szia, Harry!

- Szia Liam. 

Kinyomtam a készüléket, s rögtön tárcsáztam Zaynt. Hihetetlen, de még mindig az volt a száma, amit több mint három éve adott meg. 

- Igen, ki az? - ez nem igaz! Senki sem tartotta meg a számom?

- Jó reggelt Zayn, Harold vagyok. Tudod, a régi bandatársad.

- Mi a.. Harold?  Hogyhogy? 

- Figyu. A helyzet, hogy rohadtul hiányoztok. Mi lenne, ha összecsapnánk egy emlékkoncertet? 

- Ez remekül hangzik! Szóltál már valakinek?

- Igen, Liamet már hívtam. Ő pedig szól Niallnek.

- Gondolom te hívod Louist is.

- Igen, jól gondolod. Na. De én le is rakom, később még hívlak, és megbeszéljük a továbbiakat. 

- Rendben tesó. Hiányzol.

- Te is nekem, Zayn. - mondtam őszintén - Nos, akkor majd csörgök.

- Oké. Szia!

 Zayn után egyből Louist hívtam. Miatta aggódtam a legtöbbet, ugyanis ő arról híres, hogy félévenként cserél számot.  

Megkönnyebbültem, mikor a készülék kicsöngött. 

- Harold! Harry, már vagy egy éve várom a hívásod! Minek köszönhetem eme megtiszteltetést? - Lou szavaira elmosolyodtam. Neki megmaradt a számom, és a nyakamat rá, hogy miattam nem cserélte.

- Louis, szia! - kacagtam - Először is, nyugi. 

- Jó. - mondta, majd fújt egyet.

- Másodszor pedig, eszembe jutott, hogy mi lenne ha leadnánk egy koncertet. Amolyan emlékkoncert féleséget. Már szóltam Liamnek és Zaynnek, Liam pedig hívta Niallt. 

- Ez csodálatos ötlet! Pont a napokban gondoltam rátok. Szörnyen hiányoztok. 

- Igen, nekem is hiányoztok. Ne mond el senkinek, de az előbb még bőgtem is egy kicsit.

- Hahaha. Te férfiállat. Igazán kemény vagy. Egyébként nemrég olvastam, hogy annyi év után megváltoztattad az I can't change  tetkódat valami hülye vasmacskára. Miért?

- Nem is tudom. Ideje volt változtatni valamit. Ha érted mire gondolok. - mosolyodtam el.

- Ez igazán vicces. Mindjárt megfúlok a nevetésbe. Harry, ez komoly dolog. Muszáj voltál elrontani valami szarsággal? 

- Jaj, Louis, ne kapd már fel a vizet. Neki már úgy sem jelent semmit. - legyintettem a levegőbe.

- Honnan tudod? Lehet, hogy neki nagyon is rosszul esett. Főleg, hogy L.A-ben van. Azt gondolja, hogy azért változtattad meg, mert.. Mert nem is tudom. Biztos valami rosszra gondol. És ugye Lux is tudja annak a tetkónak a történetét? Szerintem neki is rosszul jött le az egész. Azt hiheti, hogy az anyja ellen vagy.

- Ugyan már, egyszerűen csak untam, hogy az virít a csuklómon, hogy nem tudok változni. Igen is tudok változni.  - böktem ki teljes komolysággal.

- Tényleg, Harry? Biztos vagy benne? Mert én kételkedem. 

- Louis, nem ezért hívtalak fel. Semmi szükségem arra, hogy kioktass. Nem vagyok már gyerek, felnőtt férfi vagyok, és azt teszek amit akarok. 

- Hát, jól van akkor. Visszatérve a koncertre, nagyon örülök hogy az eszedbe jutott. Jó tudni, hogy gondolunk egymásra. - ugyan nem láttam, de éreztem hogy mosolyog.

- Igen. Szerintem is, jó tudni. De most le kell tennem, később egyeztetünk az egész bandával. Legyél oly szíves, küldj egy kör Sms-t a srácoknak, hogy Angliai idő szerint, pontosan délután négykor legyenek Skype-on. Csak azért kérlek téged, mert gondolom neked meg van mindenki telefonszáma.

- Igen, természetesen. Akkor, délután négykor.

- Rendben.

- Tedd le előbb te. - nyögte ki, mire felnevettem.

- Nem, előbb te tedd le. - ezzel belementem a játékba.

 - Ne tedd ezt Harry, te tedd le.. Mielőtt elsírnám magam. 

- Képtelen vagyok rá. - kuncogtam

- Nem, Harold, erős vagy. Meg tudod csinálni! Csak egy gombnyomás..

- Ha te ennyire jól tudod, miért nem teszed le te?

- Öhm.. Csak mert.. Izé. Na jó, lerakom. - nevetett fel. - Akkor négykor. Na csá!

 Kinyomta a mobilt, én pedig fülig érő szájjal mentem ki az erkélyemre.  Nem hittem volna, hogy beleegyeznek. Azt gondoltam, lemorognak.

Louis szavai jártak az agyamban. 

Biztos valami rosszra gondol. És ugye Lux is tudja annak a tetkónak a történetét? Szerintem neki is rosszul jött le az egész. Azt hiheti, hogy az anyja ellen vagy.

Igen. Lehet, hogy igaza van.. De már semmit sem tehetek. Nem fogom még egyszer magamra varratni a feliratot. Így is, alig van szabad hely a felső testemen, és a lábaimon. Már számolni sem tudom, annyi tetkóm van. De nem bántam meg őket, maximum a pillangót. De nem, még azt sem. Ők az életem részei, mindegyik egy-egy emlék hordozója. 

Az I can't change feliratnak egész érdekes sztorija van.

Azt hiszem 18 voltam, mikor csináltattam. Akkoriban kaptam a legtöbb utálkozó levelet. 

Csak annyira emlékszem, hogy Lou ezt mondta nekem.: Jól figyelj rám, Harry. Te az a jó fej, értelmes, vicces, szeretni való srác vagy, aki mindennap velünk van. Nem pedig az, akit az emberek mondanak rólad. Nem tudsz, és azt ajánlom, ne is akarj változni. Ne engedd, hogy a düh, amit ezek a kulturálatlan barmok kihoznak belőled, felül emelkedjen rajtad. Mert az nem te lennél.

Chapter Two - Memories

Sziasztok csajok. :)
El sem hiszem! 11 feliratkozó! Nagyon köszönöm. :) <3. Ja.. Egyébként itt a második rész :) Remélem ide is komiztok annyit mint az első részhez.:) Jó olvasást!
xoxo

(ajánlott zene)
*Lux Atkin*

2026.07.20.,szerda

Miután megittam a kávémat, fizettem, és elindultam az egyik ruhaboltba.

Mikor beléptem a helyiségbe, világomat nem tudtam, annyira elvarázsoltak a szebbnél szebb dolgok.

Utam egyből a cipőkhöz vezetett, hová máshová is mehettem volna. Rögtön ki is szúrtam magamnak, egy fehér szegecses balerinacipőt. 

Felpróbáltam a gyönyörű lábbelit, s miután mentem benne pár lépést, eldöntöttem, hogy megveszem. Beraktam a kosárba a cipőket, majd továbbmentem a kiegészítőkhöz. 

Azt hittem, leáll a szívem, mikor megláttam egy papírrepülős ezüst nyakláncot. Nem hittem a szememnek, annyira meglepődtem. Hirtelen ezer emlék tört fel az elmémben.. Először is Harry jutott az eszembe. Aztán a többi fiú. Elképesztő, milyen régen láttam őket..

10 voltam, mikor Zaynt, Liamet, és Louist utoljára láttam. 12, mikor Niallt, s 13,mikor Harryt. 

A banda hivatalosan 2015 telén oszlott fel. Azóta mind szólókarrierbe kezdtek.

Niall Dublinban él a feleségével, Caraval, és a lányával, Debbyvel. Zayn jelenleg Bradforban lakik egyedül. Akármilyen hihetetlen is, de Zerrie még 2020-ban elvált. Louis Londonban él Eleanorral, Liam pedig szintén Londonban Sophiaval. 

Hogy mi van Harryvel?.. Elvileg másfél éve ideköltözött, Los Angelesbe, hogy felvegyék a harmadik kislemezét, az I miss you-t. 

Miközben ábrándoztam, valaki megkocogtatta a vállam. Ijedten hátrafordultam, és egy szőke, rövid hajú csajjal találtam szembe magam.

- Bocs, segíthetek? - vonta fel a szemöldökét.

- Nem.. Csak.. Csak nézelődtem, köszi. - dadogtam.

- Hát, rendben.. De szólj, ha kell valami.

- Oké, köszönöm.

- Nincs mit, egyébként Destiny vagyok. - mondta, majd kezet ráztunk.

- Lux vagyok. Nagyon örvendek. - mosolyogtam.

- Először jársz itt? Több mint egy éve itt dolgozom, de még sosem láttalak.

- Tegnap jöttünk ide az anyámmal, de csak a nyarat töltjük itt. Augusztus végén megyünk vissza Londonba.

- Uhh, te Londonban laksz? Nem bírom azt a helyet, azt mondják, folyton esik az eső.

- Igen, tényleg nagyon sokat esik, de azért nem állandóan. Én imádom Londont, születésem óta ott élek.

Mosolyogva bólintott, miközben a kezembe nyomott valamit.

- Ajánlom figyelmedbe ezt a láncot. Rohadt olcsó, és remek ajándék, vagy akár emlék is lehet. - A láncon az L.A felirat volt fölötte pedig csillagok ékeskedtek. Azonnal beraktam a cipő mellé, tudtam, hogy meg kell vennem. A legjobb barátnőm, Ashlyn, nagy Los Angeles rajongó. Mindig is szeretett volna eljönni, de sajnos nem tellett rá. Úgy volt, hogy velünk jön pár hétre, de a szülei az utolsó pillanatban meggondolták magukat, s mégsem jöhetett el. 

- Köszi, nem is vettem észre. - hálálkodtam Destinynek.

Éppen mondott volna valamit, de valaki szólt neki, ezért el kellett hogy menjen. 

Elhessegettem a fejemből a fiúk gondolatát, majd tovább cikáztam a felsők felé. 

 *

 A banda végre kiment a fejemből, egy tag kivételével.. Mióta eljöttem az üzletből minden Harryre emlékeztet. Furcsa módon, megnőtt a mellettem elrohanó göndör hajú srácok száma, és kétszer is hallottam a 'Harold' nevet. De ez még semmi.

Mikor az utolsó áruházban voltam, a rádió leadta Harry  I can't let you go című számát. Majdnem elbőgtem magam, és ezt a mellettem lévő hölgy is észrevette.

- Csak.. olyan szép ez a cipő.. - szipogtam egy magassarkút szorongatva.

A nő nem csinált semmit, csak kidülledt szemekkel óvatosan elhátrált. 

                                                         

*Harry Styles*

- Rendben, szép volt Harry. - bólintott a menedzserem. - Remélem holnap is ilyen jó leszel! Ha most nem adsz bele apait anyait, a kritikusok a földbe fognak tiporni a legutóbbi incidensek miatt. 

- Értem. - bólintottam, miközben megráztam a hajam. 

- És nem gondolod, hogy le kéne vágatni a hajad? - húzta fel a szemöldökét. 

- Megőrültél, Nick? Ez a szexepilem. Göndören váltam híressé, szóval azt szeretném, hogy akkor is göndör legyek, mikor majd elfelejtenek.

- Jó, legyen ahogy akarod. De most menj haza, pihentesd a hangszálaidat. Holnapra már csak két dalt, a Forgiveness-t és a Forgetting-et kell felvenni. 

- Remek, úgy lesz. Akkor holnap. - köszöntem el.

- Vezess óvatosan! - kiabált utánam Nick.

*

Fáradtan dőltem le a fotelbe. Bekapcsoltam a tévét, de semmi érdekes nem ment benne. Sóhajtozva felkeltem, s feltrappoltam a lépcsőn, egyenesen a hálómba. 

Bekapcsoltam a laptopom, hogy elolvassam a heti sztárhíreket. Átszaladtam a szememmel a címkéken, hátha ott van a nevem. 

Nos, a nevem nem találtam. Viszont szinte villogott a kijelzőn, hogy One Direction. 

Gyorsan rákattintottam, hiszen nagyon meglepődtem. 

'Louise Teasdale és lánya, Lux Atkin tegnap hatalmas bőröndökkel hagyták el a Los Angelesi repteret. Úgy tudjuk, a több mint 10 éve feloszlott One Direction egykori stylistja nyaralni jött ide, a ma már nem is olyan kicsi kislányával.  Emlékeztek még Baby Luxra?

Most, és 2013-ban:                                         

    

Nyeltem egy nagyot a képek láttán. Hihetetlen, hogy megnőtt. Nemrég még a kezemben babusgattam..